Rólunk

Köszöntő

A megújult honlapunkon köszöntöm Önöket, Pongrácz János vagyok, a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési​ Egyesület elnöke. Honlapunk célja, hogy minél szélesebb körben, minél több információt szolgáltasson nemcsak az egyesület területén, hanem minden érdeklődő számára!

A 2007. szeptemberi megalakulás és csatlakozások után, 17 település alkotja a közösséget - Bernecebarátitól Verőcéig, a lakosok száma: kb 24 ezer fő. A Szobi és a Váci kistérség 17 településéből áll, amelyek a Börzsöny nyugati és déli részén, illetve az Ipoly és a Duna által határolt területen fekszenek. Az Ipoly és a Duna mentén húzódó térséget a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 18 ezer hektárnyi erdőség uralja, ami azt jelenti, hogy a terület háromnegyedét erdő borítja. A Börzsöny-hegységből több hegyi patak szeli át a térséget; változatos és vonzó természeti adottságai, fekvése miatt rendkívül látogatott turisztikai központ.

A tervezést március elején kezdtük, és július 6-án zártuk. 2008. július 1-jén ünnepélyes Közgyűlésen fogadtuk el a stratégiát. Stratégiánk célja, hogy reális képet adjon a térség gazdasági és társadalmi helyzetének megítéléséhez, behatárolja a térség célstruktúráját, így meghatározza a térség gazdaságfejlesztése számára legfontosabb feladatokat. Céja továbbá,hogy elkülönítse a lehetséges beavatkozási területeket és kezdeményezze a vidékfejlestés hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú együttműködések kialakítását önkormányzatok, intézmények, üzleti szervezetek és civil kezdeményezések között, továbbá, hogy mozgósítsa a térség gazdasági és társadalmi erőforrásait a gazdaság fejlesztése, a társadalomépítés és az élhetőbb táj érdekében. A HVS ezáltal egy komplex megvalósítható programot ad a vidékfejlesztési célkitűzések III. és IV.- tengelyben megjelölt célok elérése érdekében.

Térségünkben a zöldség- és gyümölcstermelésnek nagy hagyományai vannak, így az a törekvésünk, hogy helyben kerüljenek feldolgozásra helyi termékeink. A kézműves hagyományok továbbvitele érdekében célként tűztük ki, hogy segítsük a kézműves portékák előállítását és értékesítését. A tradicionális termékek előállításának és forgalmazásának is fontos szerepe lehet a munkahelyek megőrzésében, új munkaalkalmak teremtésében.

Egyesületünk munkáját segíti az elnökség 5 tagja, a Felügyelő Bizottság, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, A Települések Tanácsa, a Pályázat Elbíráló Bizottság és nem utolsó sorban az egyesület munkaszervezet.

Szívesen látunk minden érdeklődőt egyesületünkben! Bővebb tájékoztatást fórumokon, ill. a munkaszervezet irodájában kaphatnak.

Településeink

A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület (LEADER HACS) 2007. évi megalakulása és a települési csatlakozásokat követően, 2008. óta -a Pest megye északi részén található- Szobi kistérség 13 és a Váci kistérség 4 települését fogja össze. Területe kb. 440 km2, az itt élő népesség kb. 24 ezer fő, népsűrűség 55 fő/km2.

Bernecebaráti

Pest megye legészakibb települése, Nógrád megyével és Szlovákiával is határos. A trianoni diktátum máig ható sokkot okozott kulturális és gazdasági kapcsolatrendszerünkben. A határnyitás lehetőséget teremthet a megszakadt kapcsolatok részleges helyreállítására. Településünk múltja sok ezer évre nyúlik vissza, hisz megtalálhatók a pattintott, csiszolt kőeszközöket használó emberek nyomai, valamint a bronzkor, a vaskor és a népvándorlás népeinek temetői, lakóhelyei. A ma itt élő "őslakosok" a palóc népcsoporthoz tartoznak. Sajnos ízes nyelvjárásunkat már "irodalmi" magyarra cseréltük, népszokásainkat, hagyományos mesterségeinket szeretnénk újra feléleszteni.

www.bernecebarati.hu

Ipolydamásd

Ipolydamásd község Pest-megye É-i részén, a Börzsöny hegység DK-oldalán az Ipoly és az  öregdamásdi-patak által határolt ártéri síkságon fekszik, a szlovák határ közvetlen közelében. Területének több mint 50%-a erdő. Növény és állatvilága változatos. A település korábban Nógrád, 1950-tól Pest-megye, a váci agglomeráció része. Árterei miatt löszös-homokos, hegység felé kvarckavics alapú tufás, agyagos erdőségi talaj. E területre a mérsékelt övi hegyvidéki éghajlat jellemző. Növényzetét a változatos, de a mészkedvelő tölgyek és cserfa alkotják. Az emberi tevékenységek nyomán szántóföldek, gyümölcsösök alakultak ki. (barackosok, almáskertek). Állatvilágát a Börzsönyben megtalálható nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó) és kisebb emlősök, ragadozó madarak képviselik.

www.ipolydamasd.hu

Ipolytölgyes

A falu már a középkorban is létezett, a mai helyétől mintegy 2 kilométerre feküdt a mai Szentmártoni-dűlőben. Az itt feltárt Árpád-kori falu temploma a 13. század második felében épült. Oklevelek 1225-ben említik először Ság néven (a Ság szó dombot, erdős magaslatot jelentett). A középkori falu nevét őrzi a Ság-oldal dűlőnév. A mai helyére valószínűleg a tatárjárás után költözött át a falu. A 16. században épült fel új temploma (a mai templom helyén). A sík területeken gabonaféléket, a domboldalakon pedig szőlőt termesztettek. Az állattenyésztésben kiemelkedő jelentőségű volt a sertéstartás, mivel a falut körülvevő hatalmas tölgyerdőkben lehetőség nyílt makkoltatásra. Az Ipolyon malom őrölte a gabonát.

www.ipolytolgyes.hu

Kemence

Kalandos történetéről az első írásos feljegyzés közel 850 évvel ezelőtt kezdődött. Büszkék vagyunk múltunkra és ennek felelősségében építjük jövőnket. Az ideérkezők olyan községet ismerhetnek meg, amelyben - a dinamikus fejlődés támogatása mellett - hangsúlyt helyezünk a múlt, a hagyományok tiszteletének megőrzésére. A környezet számtalan lehetőséget nyújt turisztikai, szabadidős és sportlehetőségekre, kulturális rendezvényekre. Az itt élők vendégszeretete kellemes időtöltést biztosít mindenkinek. Kemence község szeretettel várja a Börzsöny hegység érintetlensége iránt érdeklődőket.

www.kemence.hu

Kismaros

Kismaros község a Börzsöny hegység déli kapujában, a Duna bal partján terül el. A települést a XVIII. Század első felében alapították német ajkú telepesek. Ez volt a mi honfoglalásunk, hiszen az ide érkező földműveseknek a semmiből kellett egy virágzó települést létrehozniuk. Amit megteremtettek a gyümölcsöket érlelő termőföldekre, a takaros utcákra, szép Duna partunkra - arra büszkék vagyunk. A település jelenleg nagy változásokon megy keresztül. A nagyvárosok forgatagából egyre többen vágynak a csendre és a nyugalomra, így sokan választják új hazájuknak Kismarost. A lakóövezetek terjeszkedésén túl nagy energiát fordítunk az idegenforgalmi fejlesztésekre.

www.kismaros.hu

Kóspallag

A falu idegenforgalmi jelentőségét főként fekvésének köszönheti, mivel a Börzsöny számos túraútvonala és látnivalója elérhető innen. Másfél kilométerre található tőle a kisinóci turistaház. A Kismaros felé vezető út mentén található a horgásztó. Kóspallagon három vadásztársaság is működik. A régi mesterségek közül csak a kosárfonást művelik. Látnivalók a településen és közvetlen környékén: Műemlék jellegű templomának felújítása a közelmúltban fejeződött be. A falu déli részén található kőkereszt a napóleoni háborúk idejéből (1807-1809) származik. Itt volt korábban a márianosztrai kolostor hadikórházának temetője. A Vác felé vezető út mentén, a településtől 2?3 km-re találhatók a Biber-vár nevű egykori őrtorony maradványai. A Biber-várral szemben találhatók a középkori pálos kolostor romjai, amely egykor a márianosztrai kolostorhoz tartozott, de miután II. József feloszlatta a rendet, az falakat építőanyagnak elhordták.Hont vármegyében.

www.kospallag.hu

Letkés

Letkés az Ipoly bal partján fekszik, a Börzsöny nyugati lábánál, a Letkési-patak völgyében. A község területe 24,55 km? 2003 óta (korábban 24,39 km?).[2] Északról Ipolytölgyes, keletről Nagybörzsöny és Márianosztra, délkeletről Ipolydamásd, délnyugatról Leléd és (igen rövid szakaszon) Helemba, nyugatról pedig Ipolyszalka községek határolják. Északi határát a Nyerges-patak, nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly alkotja. Keleten területe a Sákola-tetőig (489 m), a Széles-hegyig (499 m) és a Nagy-Galláig (479 m) terjed. Az Ipoly menti 106-115 méter tengerszint feletti magasságú földeket kelet felől löszös szántóföldek, majd agyagos domboldalak és erdőségek szegélyezik. A község területének csaknem fele a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Letkést a kék kereszttel jelzett turistajelzés Nagyirtáspusztával, a Lilompusztáról induló zöld jelzés pedig (a Nagy-Gallán keresztül) Márianosztrával köti össze. A 2001-es népszámláláskor a központi belterület mellett két lakott külterület volt a község területén: Lelédhíd és Csergemalom. Lakatlan külterületei Gallapuszta, Liliompuszta és Széppatakpuszta. Letkésen keresztülhalad az Ipoly völgyében haladó, Szobot (10 km) Parassapusztával összekötő országút (1201). A szomszédos Szalkával híd köti össze az Ipoly felett. A határátkelőhelyet 1994. augusztus 27-én nyitották meg.

www.letkes.hu

Márianosztra

Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először. Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású a pálosok számára épített férfi szerzetesrend, mely kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt. A környék Nagy lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt. A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.

www.marianoszta.hu

Nagybörzsöny

Településünket elsőként II. (Vak) Béla király 1138-ban kiadott oklevele említi ?Belsun? alakban. E forrásból tudjuk, hogy II. Béla atyja, Álmos herceg 1108 körül két itteni szolgát adományozott családostul az általa alapított dömösi prépostságnak. Az Árpád-kor második felében érkezhettek ide az első német ?hospes?-ek (bizonyos kiváltságokkal ellátott vendégek), de megtelepedésük pontos ideje és az őket behívó földesúr kiléte is ismeretlen. Az eddigi kutatások alapján bizonyos, hogy a XIII. században már két templom állt Börzsönyben. A Szent István magyar király tiszteletére szenteltet feltehetően a magyar hívek emelték, a Szent Miklós-egyházat (a mai Bányásztemplom elődjét) pedig a németek építhették.

www.nagyborzsony.hu

Nagymaros

Nagymaros a 13. század végéig a Rosd nemzetség birtoka volt. 1285-ben IV. László a visegrádi várhoz csatolta. A birtokosoknak cserébe a pilisi erdőségben fekvő Bokkodot adta. A helység első lakói a korai Árpád-korban telepített németek voltak. A 14. században, az Anjouk idején nagy fellendülés következett be. Maros - Visegrád ikervárosaként - gyors fejlődésnek indult, Nova Civitasként emlegették. 1324-ben Róbert Károly Budával azonos kiváltságokat biztosított Marosnak: szabad bíró- és lelkészválasztási jogot, önálló törvényhatóságot és vámmentességet. Mindezt 1345-ben Nagy Lajos, 1388-ban és 1436-ban Zsigmond megerősítette. 1464-ben Mátyás újabb jogokat adott, amelyeknek a körét 1492-ben II. Ulászló tovább bővítette. Ezeket a kiváltságokat Mohács után I. Ferdinánd, II. Mátyás, majd később I. Lipót megerősítették. A vidék egykori rangját tükrözi a hagyomány, amely szerint Róbert Károly ültette a máig is termő pompás szelídgesztenyést.

www.nagymaros.hu

Perőcsény

Perőcsény község Magyarország és Pest megye északi részén, a Börzsöny északnyugati lábánál, a hegység és dombok által övezett festői völgykatlanban fekszik. A szép természeti környezetbe harmonikusan illeszkedő települést méltán tartják a Börzsöny egyik gyöngyszemének. Távolsága a fővárostól kereken 100 km. Budapesttől megközelíthető Szobig vasútvonalon, vagy Vácig a 2. számú főúton, innen Szobig 12-es úton majd a Szob-Parasapuszta útvonalon.

www.perocseny.hu

Szob

Már a földtani viszonyok vizsgálatánál sok érdekes adatot találunk Szobot illetően. Az alsó miocén korszak végén az andezitvulkánok tevékenységének eredményeképpen jött létre többek között, a szob i Csák-hegy (régi nevén: Ság-hegy), ahol jó minőségű kőanyagot bányásznak közel kétszáz éve. A középső miocén idején a Börzsöny körül hullámzó tenger gazdag élővilágának megkövesült maradványait is megtaláljuk a település területén. Híres kövületlelőhelyek Szob mellett még Letkés, Kemence és a honti szakadék. A szobi fauna már a XIX. században az európai érdeklődés közponjában állt, mivel számos addig még ismeretlen fajt fedeztek itt fel. Az előbb említett területről 282 csiga- és 86 kagylófajról számol be a szakirodalom, s ebből Szobon 267 féle csiga, illetve 78 féle kagyló található.

www.szob.hu

Szokolya

Szokolya a Börzsöny hegység legnagyobb medencéjében fekszik és átszeli a Dél-Börzsöny vizeit összegyűjtő Morgó (Török) patak. Térségünk közkedvelt kirándulóhely, mivel Budapestről személygépkocsival 45-50 perc alatt elérhetőek vagyunk, a Kismarosig megépült Eurovelo kerékpárút is lehetőséget biztosít az alternatív, környezetkímélő elérhetőségünkre. Településünk teljes infrastruktúrával rendelkezik, útjaink nagy részét az elmúlt évben újítottuk fel. Néhány vállalkozó dinamikus fejlesztésbe kezdett, vonzó és versenyképes idegenforgalmi látványosságok és szabadidős tevékenységek megteremtése érdekében.

www.szokolya.hu

Tésa

A trianoni diktátum miatt Tésa árván maradt, elvesztek piacai, családok váltak ketté (Tésáról többen költöztek, házasodtak Lontóra, amely mamár Szlovákiához tartozik). Trianon után az Ipoly folyó országhatárrá válásával megszűntek a kulturális, gazdasági és emberi kapcsolatok. Hogy az emberek, családok találkozni tudjanak a szemközti településeken élő rokonaikkal közel 50 km-nyi utat kellett megtenniük. Szerencsére a schengeni csatlakozással ezek a problémák megszűntek, szabadon közlekedhetünk, látogathatjuk Ipolyvisk, Szete, Lonto és Ipolyszakállos településeket.

www.tésa.hu

Vámosmikola

A Börzsöny hegység nyugati peremén, az Ipoly közelében, közvetlenül a magyar-szlovák határ mellett fekszik. A település határában talált, egészen az őskorig visszanyúló leletek arra utalnak, hogy a folyó mentén szívesen telepedtek meg a különböző népcsoportok. Az 1300-ban Villa Mikula néven említett falu Hont vármegyéhez tartozott. Szerepel az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. Innen tudhatjuk, hogy plébánosát Nycolausnak (Miklós) hívták és templomának védőszentje Szent Lőrinc volt. Oklevelek vámoshelyként említik, mely magyarázatot ad a község nevének eredetére. Az összetett szóból álló földrajzi név utótagja pedig a Miklós név szláv megfelelője.

www.vamosmikola.hu

Verőce

Verőce, a Börzsöny egyik legősibb települése, a "Dunakanyar kapuja" már az őskortól lakott terület. Szinte minden ponton ősi és ókori kultúra nyomaiba botlunk. A rómaiak hídfőállást és őrtornyot építettek a falu határában a Duna parton. A honfoglaló magyarok is hamar birtokba vehették a területet, mert Anonymus Gesta Hungarorumában leírja, hogy:..."Árpád vezér és övéi: a Duna partján mentek, majd átkelve Verőce vizén, tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett"... E hely egyszerre tartalmazza mindazt a szépséget (hegyet, völgyet, folyót, erdőt) amit a természet adhat. Talán ezért is választotta lakóhelyéül az ősember, a rómaiak, a honfoglalók, majd később reformkori és a millenniumot ünneplő polgárság. A név, a hagyomány kötelez. Ezért is igyekszünk Verőce hírnevét öregbíteni a kulturális rendezvények szervezésével, az idegenforgalom fejlesztésével és a hagyományok ápolásával.

www.veroce.hu

Zebegény

A Dunakanyarnak közepén félúton Esztergom és Visegrád között van egy olyan zug, ahonnan már az Esztergomi bazilikának csak a körvonalai sejlenek, és még nem látható a visegrádi fellegvár, mégis valami különös fényesség sugárzik itt a hegyekből, a folyókból, de még a házak meszelt falaiból is. A varázs mely szinte minden ideérkezőt hatalmába kerít, több tényező szerencsés egybeeséséből alakult ki. Legfontosabb a falu páratlanul szép fekvése, de a régi századokra visszanyúló történeti, kulturális hagyományok és jó megközelíthetőség is ide sorolhatóak.

www.zebegeny.hu